Mit érez? Mit gondol? Mit szeretne?

Minden rosszban van valami jó – tartja a mondás. A „rossz” arra mindenképpen jó, hogy kikényszeríti a változást az emberből. A baktériumok társadalma vészes gyorsasággal terjeszkedik a fejlett országokban is, a hatásos antibiotikumok pedig fogytán vannak. Ez így elég rosszul hangzik; ideje hát stratégiát váltanunk. Az egyik legbíztatóbb – és olcsó! – stratégia, hogy megtanuljuk az eredményes orvos-páciens kommunikáció fortélyait.

AMR konferencia - 2016. szeptember 9., Budapest

A címben olvasható kérdéseket nem egy terápiás ülésen tette fel Dr. Barabás Katalin (PhD)1 docens asszony, kandidátus, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője. A 2016 őszi MOTESZ-MHOE konferencián egészen más szövegkörnyezetben hangzottak el az érdeklődő szavak az epidemiológia, oktatás- és egészségfejlesztés szakértőjeként is elismert professzorasszony részéről. 

Orvos-beteg kapcsolat az antibiotikumok adása során

című lebilincselő előadásának „best of” válogatását ajánlom minden orvosnak, páciensnek és egészségügyi szakembernek. 

A kisfilmből megtudjuk, mi köze van Márai Sándor megállapításának a túlzott antibiotikum felírás egyik legfőbb okához, és azt is, milyen lenne az ideális betegség magatartás – merthogy ilyen is van! Tudjuk-e például, mennyi időt nyerhetünk az antibiotikum kezeléssel?

Az orvosok bölcsebb antibiotikum felhasználásának egyik alappillére a részükre szervezett kommunikációs képzés. A professzor asszony kutatási adatokkal szemlélteti, milyen drasztikus mértékben csökkenthető vagy halasztható a gyógyszer felírása gyorsteszt és a tréning együttes alkalmazásával. Ennél is meglepőbbek a hosszú távú eredmények. 

Melyek a „tiltólistán lévő” szavak, melyek alapvetően blokkolhatják az eredményes kommunikációt? S melyek azok a biztonságérzetet növelő mondatok akár a háziorvos részéről, melyek a késleltetett gyógyszerfelírást kísérik? 

Kiderül a rövidfilmből, s valóban hasznos ismerni ezeket gyógyítóként. 

A lakosságra koncentrálva az előadó az alábbi „Jegyezze meg!” kampányüzeneteket emelte ki az antibiotikumokkal kapcsolatban:

• Megfázás vagy influenza esetén NEM használnak
• Felelősségteljesen, CSAK orvosi rendelvényre szedhetők
• Hatásosságuk megőrzése mindenki FELELŐSSÉGE
• Megőrizhetjük hatásosságukat a JÖVŐ generáció számára – az ellenálló baktériumok megfékezésével

Az előadás talán leginformatívabb percei arról szólnak, milyen ki nem mondott feltételezések, hiedelmek és aggodalmak munkálkodnak bennünk betegként vagy orvosként egy akut betegség kapcsán. A „Mit érez? Mit gondol? Mit szeretne?” az a három kérdés, mellyel megismerhetjük a másik ember (a páciens) gondolkodását és vélekedését. Ne hagyjuk ki! Jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen kölcsönös félreértéseket szülnek a fel nem tett kérdések – már csak ezért érdemes végignézni filmünket!

Dr. Barabás Katalin prezentációja méltóképpen kapcsolódik ahhoz a kibontakozóban lévő, páciensközpontú szemlélethez2, mely a homeopátiás gyógyításban is alapelv: figyelem, kölcsönös megértés, korrekt tájékoztatás és a páciens autonómiáját és döntését tiszteletben tartó kommunikáció. Eredményeként nem csak a páciens és az orvos elégedettebb, de az állami ellátórendszerre nehezedő terhek is csökkennek. Az antimikróbás rezisztencia elleni küzdelem elbocsátó szép üzeneteként idézem professzorasszony záró szavait:

Vigyáznunk kell, ha nem is a csodafegyverre, de a kincsre, ami mindnyájunk felelőssége!

Az előadás társszerzője Dr. Radnai Andrea háziorvos, homeopata, az MHOE elnöke.

A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület hálás köszönetét fejezi ki Dr. Barabás Katalinnak előadásáért és a közzététel engedélyezéséért, valamint Dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Kórház igazgatójának, a rendezvény levezető elnökének.

• 1. Dr. habil. Barabás Katalin Ph.D.
• 2. Fókuszban a beteg