Beszámoló az Európai Homeopátiás Bizottság I. bécsi kongresszusáról. Mi a gond a homeopátiás kutatások metaanalíziseivel? - Dr. Katona Edit - Bécs, 2016. november 17-19.
Európa a homeopátia bölcsője. Annak az egyetemes tudásnak a bölcsője, melyben közel ötvenezer európai orvos talált rá útjára, kiteljesítve gyógyítói hivatását. Annak a „varázslatos mozgalomnak” is bölcsője, mellyel jelenleg százmillió európai polgár szívesen és elégedetten gyógyul. S bölcsője annak a különös gyógymódnak, melyet kezdettől fogva áldanak és bírálnak.
„Aude sapere”
Mindennél többet mond Samuel Hahnemann* alapeszméje: Merj megismerni! Ahogy Hahnemann, úgy a XXI. század embere számára is világos: a fejlődés előfeltétele egyfajta hiányérzet, mozgatórugója pedig az őszinte kiváncsiság, nyitottság, kreativitás. Az áttöréshez azonban ennél több kell.
Bátorság.
Bátorság a megismeréshez, amikor járatlan útra lép az ember. A homeopátia útján járni egy életre szóló önismereti út. Izgalmas, felemelő és hálás utazás. Gyógyítóként is, páciensként is.
Azok, akik vágynak és mernek megismerni, ez év novemberében a bécsi kongresszuson találkozhattak egymással és a Tudással. A homeopátia fejlődése mára olyan szakaszához érkezett, amit 10 évvel ezelőtt álmodni sem mertünk – köszönhetően a tudományos-technikai fejlettségnek, a kommunikációs és adatkezelési lehetőségeknek, a rendszerszemlélet térhódításának, de mindenekelőtt a homeopátiás gyógyítók egymást inspiráló közösségeinek.
Homeopátia tudományos és szkeptikus nézőpontból
A kongresszus nyitóelőadása óriási érdeklődés mellett zajlott. Az érdeklődés kiváltója egy olyan előadó volt, aki nem foglalkozik homeopátiával (hazájában nem különösebben használják ezt a gyógymódot), ellenben kíváncsi kutató, s a világhírű Karolinska Intézetben dolgozott klinikai orvosként. A svéd Robert G. Hahn (PhD) jelenleg kutatási igazgató, egyik kutatási területe a homeopátiás vizsgálatok összegző elemzéseinek (metaanalízis) tanulmányozása. A metaanalízis módszeréről érdemes tudni, hogy ma a bizonyítékon alapuló orvoslás aranystandardja.
Nos, dr. Hahn ezeket az aranystandardokat – melyeket homeopaták vagy szkeptikusok készítettek – előítéletmentesen, kutatói aprólékossággal éveken át vizsgálta, s meglepő felfedezést tett. A szkeptikusok metaanalízisei részben kitalált adatokon, részben súlyosan manipulált adatkezelésen alapulnak és a legkevésbé sem érik el a tudományos színvonalat. „Életemben nem láttam ekkora torzítást” – jelentette ki előadásában, bemutatva, hogyan távolították el egymás után a vizsgálatokat – a szempontok előzetes meghatározása nélkül! – az eredeti elemzésből, mígnem arra a következtetésre „jutottak”, hogy a homeopátia nem hatásosabb a placebonál. S ez nem más, mint számháború. Leszögezte: tudományosan érvénytelenek azok a metaanalízisek, melyekben az eredeti tanulmányok 95-98 %-át kiszórják (ez II-es típusú hiba), mint tették ezt az eddigi analízisekben a szkeptikusok. Az 1991 óta készült, a fenti torzításokat nélkülöző homeopátiás metaanalízisek döntő többsége alapján a homeopátia hatásosabb a placebonál.
Dr. Hahn szerint a svéd szkeptikusok a legritkább esetben tudósok. Többnyire iskolában tanítanak, adatszakértők, matematikusok, a témában alapvető ismerethiánnyal. Úgy gondolják, a társadalom zavaró és fenyegető folyamataival szemben a tudomány segítő kezét nyújtják, s bármely furcsa módszert alkalmasnak vélnek céljuk elérésére, visszhangozva a médiában a szkeptikus tanulmányok homeopátiát leminősítő eredményeit.
Következtetések
Meg kell tanulnunk kritikusan olvasni a vizsgálatokat, beleértve az alapvető vizsgálatok közvetlen megismerését. El kell mélyednünk a bizonyítékokon alapuló orvoslásban, hiszen ennek segítségével a hibás metaanalízisek könnyen leleplezhetők. A homeopatáknak pedig olyan metaanalíziseket érdemes publikálni, melyek specifikus kezelési módszerre, vagy specifikus betegségekre fókuszálnak.
A megismeréshez bátorság kell. Aude sapere.
_______________
*Az ősi sejtések homeopátiás gyógymódként való rendszerbe foglalását köszönhetjük a német orvosnak, gyógyszerésznek, vegyésznek és gondolkodónak.