Avagy a sajtóban gerjesztett tévhitek, rémhírek, elhallgatott tények
Mit kíván a Magyar Nemzet? A múltidéző sorozat március 15-i ünnepre is utaló részében a homeopátia és a szabad magyar nemzeti sajtó viszonyának néhány újabb gyöngyszemét tárom az Olvasó elé.
Kuslits Szonja, a Magyar Nemzet munkatársa a lap 2015. augusztus 9-i számában megjelent „Csak cukorka, vagy hatásos orvosság?” című cikkében felelni kíván saját kérdésére a homeopátiás gyógyszerrel kapcsolatban. A válaszom egyszerű: orvosságos cukorka. Feltehetné éppenséggel a kérdést úgy is, hogy „csak kormos papír, vagy hiteles sajtó”? Én mindenesetre megkérdezem!
Hosszú, forró és cukorkaolvasztó nyár volt a 2015-os, a fenti cikk szerzőjének pedig amiatt főtt a feje, hogy sokan nem csupán kiegészítő kezelésként szedik a „homeopátiás készítményeket”, hanem a „gyógyszerek helyett”. Aztán már saját magával is ellentmondásba keveredik, amikor idézi a hatóság álláspontját, miszerint:
„egészségügyi szakember el tudja dönteni, hogy homeopátiás gyógyszerrel vagy egyéb módon történjen a kezelés”.
Kinek higgyünk ezután? Az értünk(?) aggódó újságírónak vagy a hatóságnak? Kedves Kuslits Szonja! Jó hírem van: a homeopátiás készítmények gyógyszerek! Aki homeopátiás gyógyszert szed, az egy másfajta gyógyszer helyett vagy mellett szedi. Vajon milyen érdek fűzi az újságírókat ahhoz, hogy elhallgassák a homeopátia hatékonyságát megerősítő eredményeket? Vajon miért tévesztik meg a magyar nemzetet? Miért riogatnak?
Tisztelt Olvasó! Rábízná-e az autója elektromos javítását egy fizikusra, csak azért, mert az elektronikát tanít?
Rábízná-e a szívműtétjét egy biológusra, csak azért, mert az génsebész?
Mert a mi hamis(új)ságíró hölgyünk szakértőként szólaltatott meg egy olyan személyt, akinek lehet véleménye és szakértelme genetikailag módosított élőlényekről, viszont megbukna a homeopátiás egyetemi vizsgán. Lehet egy ilyen személy a homeopátia szakértője? Azt már meg sem kérdezem, hogy mennyire lehet mértékadó a homeopátiát évtizedek óta sikeresen gyakorló százezernyi orvos, gyógyító és több százmillió felhasználó véleménye, tapasztalata mellett.
A cikk szerzője súlyosan elfogult, még némi valótlanság leírásától sem riadt vissza. A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület vezetőjeként ezután helyreigazítást kértem a lap szerkesztőségétől. Tettem ezt azért, mert a magyar nemzet és a magyar olvasó valódi érdeke azt kívánja, hogy igaz információkból tájékozódhasson és hozhasson felelős döntéseket saját egészsége ügyében. Ebből a cikkben mindez sajnos nem sikerült, de talán legközelebb! A remény hal meg utoljára.
Mit kíván a magyar nemzet?
A lánglelkű márciusi ifjak szerint „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Első pontban „Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Ma, a XXI. században is jogosan kívánja a magyar nemzet a sajtó szabadsága mellett a felelős és kiegyensúlyozott tájékoztatást! Utóbbi nem csak kívánság, de kötelezettség is, hiszen:
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ra a sajtó kötelezettségeként állapítja meg „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.”
Az idézett újságíró – és számos kollégája idehaza és külföldön – a „sajtó szabadságát” úgy értelmezi, hogy nekik mindent és kritikátlanul szabad. Valótlanul állította több helyen, hogy az Egyesület elnökeként arra hivatkozva vontam vissza nyilatkozatomat, hogy „a cikkben ellenvélemény is szerepel”. A visszavonás valódi oka – és ezt a lap munkatársa írásban kapta meg –, hogy a nyilatkozat aktualitását vesztette. A fenti törvény szerint TILOS visszaélni a nyilatkozó beleegyezésével. Hol van ilyenkor az egyén szabadsága? Például ott, hogy akárkinek nem nyilatkozik, és nem hisz el mindent, amit olvas. Ha még emlékeznek a népi bölcsességre: engedelmes a papíros...
Mit kíván tehát a magyar nemzet?
Hiteles tájékoztatást. Szabad döntést saját és gyermekei egészségében.
A gyógymód és a gyógyító szabad megválasztását és tartós gyógyulást. Hatásos és biztonságos orvosságot, ami inkább legyen édes cukorka, mint keserű pirula!