Van megoldás az antibiotikum rezisztenciára!

A WHO antibiotikum hetén a rezisztencia veszélyére és megoldásaira hívta föl a figyelmet Dr. Nagyné, Dr. Farkas Rita homeopata állatorvos. Szerinte az állatok nem hisznek sem az antibiotikumban, sem az alternatív módszerekben. De míg az előbbi használata évről-évre komolyabb problémákat okoz, addig az utóbbi esetében nincs maradékanyag, nincs rezisztencia, olcsóbban előállítható, ráadásul jobb minőségű húst vagy a tejet kapunk.

A héten tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, melyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A világszervezet kiemeli, hogy a táplálékkal bejutó antibiotikum-mennyiség is hozzájárul a gyógyszerekre ellenálló törzsek elszaporodásához. Ez elsősorban a vágóállatok húsából jut a szervezetünkbe. Mi a helyzet Magyarországon?

Magyaroszágon, mint a világ legtöbb országában, minden gyógyszer, amit állatoknak adható, élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkezik.

Állati eredetű élelmiszerek csak akkor kerülhetnek emberi fogyasztásra, ha az utolsó kezelés után letelt az adott gyógyszerre meghatározott élelmiszer-egészségügyi várakozási idő. Van olyan készítmény, amelyeknél ez az idő 45 nap. A vágóállatok húsát a vágóhidakon szúrópróbaszerűen, rendszeresen ellenőrzik. Nem gondolnám, hogy bárki kockáztatná a bevételét vagy a hírnevét azzal, hogy várakozási időn belüli állatot küldene vágásra. Ugyanez mondható el a tejtermelésre és tejfeldolgozásra is.

Sajnos azonban azt kell mondjam, akármennyire is igyekeznek az állatorvosok és a termelők megfelelni az elvárásoknak, akaratuk és tudtuk nélkül, mégis kerülhet olyan hús vagy tej közfogyasztásra, amelyből maradékanyag mutatható ki. 

2005-ben egy, az Európai Bizottság által finanszírozott, a „Fenntartható Állategész-ségügy és Élelmiszer-biztonság az Organikus Gazdálkodásban“ project egyik konfe-renciáján /Frick, Svájc/ egy nagyon elgondolkodtató előadás hangzott el. Azt tudni kell, hogy az organikus gazdálkodásra sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak az antibiotikum felhasználásával kapcsolatban. Amennyiben antibiotikumot kénytelenek alkalmazni, abban az esetben a várakozási idő megkétszereződik. Ennek ellenére, tejtermelő juhok tejét vizsgálva az alkalmazott oxitetraciklin kétszeres várakozási idejének lejárta után 48 órával vett tejmintában még a kezelés megkezdését követő napon vett tejminta maradékanyag mennyiségének 15%-át találták benne.

Ez azt jelzi, a nem organikus gazdálkodásban használt antibiotikum várakozási idejé-nek lejárta után ennél valószínűleg több maradék anyag található a tejben, húsban.

A 2022-től bevezetésre kerülő antibiotikum felhasználás szigorítása sajnos ezt a problémát nem fogja megoldani.

Mennyire akut probléma a rezisztencia kérdése?

Az állatgyógyászatban különböző betegségek kezelése a nyugati orvoslás szerint an-tibiotikummal vagy más gyógyszerrel történik. Bizony gyakran előfordul nálunk is, hogy az elsőre kiválasztott szer nem fog hatni. Így előfordulhat, hogy a baktériumok nem mindegyike pusztul el. Ennek oka, hogy vagy már rezisztens a törzs, vagy nem megfelelő ideig alkalmazták a készítményt. Az utóbbi következtében egy újabb, az antibiotikumnak ellenálló törzset hozunk létre. Majd adják a következőt, ahol hason-ló folyamat játszódhat le. Így olyan baktérium törzseket sikerül kialakítanunk, amik már nem reagálnak semmire. Ezek ellen bevetünk mindent, és nem is gondolunk ar-ra, hogy hasonló játszódik le az emberek szervezetében a folyamatos kis mennyiségű maradékanyag „elfogyasztása“ következtében. E miatt olyan baktériumtörzsek alakultak ki, amik már nem, vagy alig reagálnak bizonyos antibiotikumokra.

Ez sajnos a humán vonalon sokkal komolyabb problémát okoz, mint hinnénk. Gon-doljunk csak az MRSA törzsre.

Az állatgyógyászatban szintén komoly problémát okoz évtizedek óta a S.aureus fertőzés a tejelő szarvasmarhákban, tőgygyulladást okozva. A kórokozó eliminálása szinte lehetetlen. Ennek ellenére komoly és hosszas próbálkozások történtek, természetesen sok antibiotikum maradvánnyal a fogyasztásra kerülő tejben.

Egyre népszerűbbek ezért is a vegyszermentesen termelt zöldségek és a bio állatok húsa. Milyen eszközei vannak az állatorvosnak, ha nem akar feleslegesen kémiai gyógyszereket alkalmazni az állattenyésztésben? 

Természetes, hogy a mai világban, amikor már az interneten minden információnak utána lehet nézni, az igényesebb vásárlók olyan termékeket vennének meg, amiről tudják, hogy nem károsítja a szervezetüket. Tudják már azt is, hogyha betegek lesz-nek, abban szerepe van az elfogyasztott élelmiszerekben levő maradékanyagoknak, azok felhalmozódásának, a környezet szennyeződésnek. Köztudott, hogy a növényvédőszerek, műtrágyák ugyanúgy felhalmozódnak a talajban, mint a növé-nyekben. A talajban felhalmozódott növényvédőszer kimutatható a növények guttációs cseppjében. Ezért pusztult el sok mézelő méh éveken keresztül, mert ezen keresztül vette fel a rá mérgező vegyszert. Szerencsére ezt a vegyszert betiltották az EU-ban. De mi lesz a többivel? Ennek jelzésértékűnek kellene lennie az emberre néz-ve is.

A biotermesztésnek éppen az a lényege, hogy nem használnak vegyszereket, mű-trágyát. Olyan, őseink tapasztalataira épülő készítményeket használhatnak, amelyek megfelelnek a mai igényeknek. Egyre több olyan vegyszer - ill. gyógyszerforgalmazó van, aki organikus gazdálkodásban használható készítményeket kínál.

A homeopátia kezd elterjedni a növénytermesztésben, mint agrohomeopátia. Persze még Magyarországon nem. Azonban Indiában, Németországban és Dél-Amerikában igen. Mexikóban él Radko Tichavsky aki az agrohomeopátia kidolgozója mint növény orvos. Érdemes lenne erre is figyelmet fordítani, nem csak az organikus gazdálkodók körében.

Azonban el kellene végre fogadni olyan gyógyítási módszereket, amelyek az anti-biotikum felhasználást minimálisra csökkenthetnék. Az alternatív gyógyászatban használt készítmények ellen nem alakul ki rezisztencia. Nincs rá várakozási idő. Ide sorolnám a fitoterápiát, homeopátiát, ayurvedát és a hagyományos kínai gyógyászat különböző ágait. Vannak Magyarországon jól képzett homeopata állatorvosok, ayurvédás készítményeket használó kollégák. Egyre nagyobb az érdeklődés a hagyo-mányos kínai gyógyászat iránt is. Az állatgyógyászatban megjelentek már a fitoterápiás készítmények is.  

Azt persze figyelembe kell venni, hogy nagylétszámú állományok kezelése homeo-pátiával, fitoterápiás és ayurvédás készítményekkel lehetséges csak. A többi alterna-tív módszer alkalmazása nem lehetséges a gyakorlatban ezeken a telepeken.

Ön több évig kísérte figyelemmel, az antibiotikum terhelésnek leginkább kitett pulykák tenyésztését, és alternatív módszereket alkalmazott kísérletképpen a gazdaságban. Milyen eredményekre jutott?

Meglepő eredményeket kaptunk. Azt vizsgáltuk, lehet-e antibiotikum felhasználása nélkül eredményesen pulykát hízlalni. A következtetés: igen, lehet antibiotikum nél-kül is eredményesen hízlalni. A csak homeopátiásan kezelt állatok 1 kg testtömeg gyarapodásához 20%-kal kevesebb takarmány kellett, 50%-kal csökkent az elhullás, és 85%-kal a gyógyszerköltség. Így a korábban veszteséges gazdaságban a takarmány és gyógyszerköltség csökkentésével az egy állatra jutó jövedelem 678-944 Ft között volt, úgy, hogy a gazdasági környezet továbbra is ugyan olyan rossz volt. Drága takarmány, alacsony felvásárlási ár jellemezte. 

Mennyire fordul az állattenyésztés globálisan ebbe az irányba? Mennyire népszerű a homeopátia és egyéb kiegészítő gyógymódok alkalmazása?

Sajnos nem mindenkinek van olyan szerencséje mint nekem, hogy lehetőségem van az általam ellátott telepen megválasztani a terápiás módszert. Úgy érzem, a sok fél-reinformálás, amit a médiákban folyamatosan hallani, nem segíti azt a folyamatot, hogy egyre kevesebb gyógyszerfelhasználás legyen mind az állattartásban, mind hu-mán vonalon.

Van olyan ország, mint például Kolumbia, ahol a Nemzeti Állatorvostudományi Egye-temnek homeopátiás tanszéke is van. Komoly kutatásokat, kísérleteket végeznek, kettős vak próbás módszerrel. Vannak olyan farmok, ahol csak homeopátiás kezelé-seket kapnak az állatok. Nemrég voltam Bogotában, egy homeopátiás konferencián, amin többek között az IAVH (International Association for Veterinary Homeopathy) gyakorló homeopatái és a kolumbiai kollégák tartották az előadásokat.Itt hangzott el az az előadás, ahol megtudhattuk hogy egy olyan tejelő szarvasmarha telep gyógy-szerköltsége -  ahol hosszú évek óta csak homeopátiás gyógykezelés történik - , az involúciós kezelések estében hogy alakult. Harminchárom tehénre jutó éves gyógy-szerköltség  homeopátia alkalmazásakor 221,925 cop ( = 19 619 HUF ), és allopátiás kezelés esetén 9,453,061 cop( = 835 688 HUF ). (International Association for Veterinary Homeopathy Conference, Bogota 2019) 

Az sem egy utolsó szempont, hogy mekkora a költsége egy állomány gyógykezelésének. 

Sajnos Magyarországon még ott tartanak, hogy amit alkalmazunk, abban hinni kell. Meg kell valljam az állatok nem hisznek sem az antibiotikumban, sem az alternatív módszerekben. De ha hozzáértő szakember választja ki a megfelelő szert, akkor mű-ködni fog hit nélkül is. Szeretném, ha egyszer eljutnánk odáig, hogy egy nagyüzemi telep tulajdonosa, vagy egy lónak a gazdája ne hinni akarjon, hanem az eredményre legyen kiváncsi.  Ne érdekelje, hogy éppen homeopátiát, ayurvédát vagy fitoterápiát használt-e az állatorvos. 

Európában első megoldásként javasolják az ökológiai gazdaságokban az állatok homeopátiás kezelését. Hol válthatja ki a módszer az antibiotikumokat, és egyéb gyógyszereket, és milyen mértékben?

Valóban, ez így van, de nem csak a homeopátiát, hanem a fitoterápiát is nevesíti a rendelet (834/2007/EK rendelet), ezenkívül vitamin és ásványianyag kiegészítést is lehet alkalmazni, ha ez indokolt. Allopátiás készítményt akkor lehet alkalmazni, ha az állat egészségét más úton nem lehet visszaállítani. Ha antibiotikumot használnak, az élelmiszeregészségügyi várakozási idő a kétszerese, mint amit a gyógyszergyártó előír. És az is pontosan elő van írva, hogy egy állatot életében hányszor lehet ilyen kezelésben részesíteni. (Ha erre többször szükség van, akkor az állatot kizárják az ökológiai termelésből.)

Hogy hol válthatja ki a homeopátia az antibiotikumot és más gyógyszereket? A tel-jes tenyésztési és termelési időszak alatt. Kezdjük az elején: ivarzás, vemhesülés tá-mogatása, vetélések elkerülése, ellési segélynyújtás, involúciós kezelések, tejtermelés fokozása, tőgygyulladások kezelése; traumás sérülések kezelése; fertőző betegségek megelőzése, parazita mentesítés, kólika kezelése, emésztőszervi megbetegedések, lábvég megbetegedések kezelése. Hiánybetegségek kezelése. És még folytathatnám! Meg lehet szabadulni olyan kórokozóktól, amelyek hosszú évek óta a telepen vagy az állatban komoly problémát okoznak.

Hogy milyen mértékben? Itt is vannak korlátok, ahogy a nyugati orvoslásnak is vannak korlátai. De azt kell mondanom, hogy a legfőbb korlát saját magunk vagyunk. Ha nem használjuk, mert nincs igény rá, akkor a korlát az állattartó maga.

Minél nagyobb tudással rendelkezünk, annál több betegséget tudunk kezelni al-ternatív módszerekkel, homeopátiával.
Ahogy a pulykatelepet lehetett 8 éven át szinte csak homeopátiával kezelni, úgy le-het sertés állományt, vagy szarvasmarha állományt is. Mint azt a kolumbiai példa is mutatja.

Komoly nemzetközi tapasztalata és rálátása van. Hogy látja a magyarországi szak-emberek hozzáállást a homeopátiához, a nyugat-európai országokhoz képest?

Mint korábban említettem, Kolumbiában teljesen más szinten állnak az oktatás, és gyógykezelések alkalmazásának terén. De ugyan ez mondható el az összes Dél-Amerikai országra is. Európa nagyon más helyzetben van. Vannak olyan erők, akiknek nem tetszik a homeopátia előtérbe kerülése. Meg is tesznek mindent azért, hogy lejárassák. Ennek ellenére vannak olyan országok, ahol a homeopátia elfogadott és eredményesen alkalmazott. Ide sorolnám az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Franciaországot, a Balti-államokat, Németországot, Svájcot, Olaszországot. Sajnos még ezekben az országokban nincs homeopátiás tanszék az egyetemeken......azonban komoly igény jelentkezik a homeopátiás kezelések iránt.  

Nincs maradékanyag, nem alakítunk ki rezisztens baktérium törzseket, nincs várako-zási idő, egyszerűbb alkalmazni. És nem utolsó sorban jobb minőségű a hús vagy a tej, sokkal kisebb a költsége a homeopátiás szereknek. Így nagyobb haszon marad a gazda zsebében. 

Ön állatorvosi praxist folytat. A házikedvencek és kisállatok kezelésénél is alkal-mazza a homeopátiát? Mi ennek az előnye? Egészségesebbek az így kezelt állatok?

Nem tudok kibújni a bőrömből. Bizony nekem mindig először az jut eszembe minden esetnél, milyen homeopátiás szert kellene adjak az állatnak. Ennek megfelelően kér-dezem ki a gazdát és figyelem meg a tüneteit. Természetesen az állat vizsgálata ha-sonló módszerrel történik, mint a nyugati orvoslásban, csak sokkal alaposabb. Az esetek 90 %-ban csak és kizárólag homeopátiát kapnak tőlem. Természetes, hogy vannak esetek, amikor allopátiás szereket is használok.

Arra törekszem, hogy már az első alkalommal a legmegfelelőbb szert válasszam ki. Így -ha ez sikerült,- nem kell az állattal többszöri utókezelésre járnia a gazdának. Ez költséghatékony a betegnél, én pedig időt nyerek más betegre.

Az a tapasztalatom, mivel a homeopátia a szervezet öngyógyítását segíti, ezek az ál-latok olyan betegségeket is le tudnak küzdeni, amit allopátiás kezeléssel soha nem sikerült volna meggyógyítani. Azok az állatok, amelyek fiatal koruktól homeopátiás kezelésben részesülnek, nem gyakran betegszenek meg, hiszen a kezelések során a szervezet egyensúlyának a létrehozása és annak a fenntartása is a cél.