Növénycsalád: Hippocastanaceae-Vadgesztenyefélék
Előfordulás: Hazája Délkelet-Európa, Nyugat-Ázsia, díszfaként is ültetik.
Vezértünetek: A kismedence területén jelentkező, aranyérrel járó pangás; makacs székrekedés; a májkapuér és a perifériás vénák pangása; rheumás panaszok a keresztcsont területén és az ileosacralis izületekben, visszerek trombózis hajlammal; száraz köhögéssel járó orr-garat hurut.
Alkalmazás: Aranyeres problémák kiváló szere. Akkor javallott, amikor a beteg a végbelében idegentest érzést tapasztal, mintha egy szálka vagy szilánk került volna bele. Vagy úgy érzi a beteg, mintha cövek vagy karó lenne a végbelében. Ez a fájdalom a hátra is kisugározhat. Égő érzés van a végbélnyílás körül, melyet hidegrázás és a végbél fájdalmas összehúzódása kísér. A széklet első fele kemény és fekete, a többi rész fehér és puha. A panaszok reggel, ébredéskor, székelés után illetve állás közben erősödnek. Enyhülés tapasztalható hideg vízzel történő lemosás és az aranyerek vérzése következtében. Az Aesculus a P-vitaminnál és a flavonnál is jobban hat az erek endotheljének peremeábilitás (áteresztési)zavaraira. Egyéb alkalmazási területek: nátha, melyet a torokban száraz, égő érzés kísér; keresztcsonttáji derékfájdalom, mely az egész testen végigfut.
Hatóanyagok: triterpén-szaponin glikozidok összessége: flavonoidok, oligomer proantocianidok, katechin cserzőanyagok. A maghéjban illetve a fakéregben a következő kumarin glikozidok: eszkulin, fraxin és szkopolin.
Előállítás: Friss meghámozott mag.